
Mindent a fényvédelemről!
Kezdjük a legelején!
A középkorban bizony kiváltságnak számított, ha fehér volt az arcbőr.
Ezt általában rizsporral oldották meg a hölgyek, de nem riadtak vissza az ólomérctől se, ami
ugye halálos.
A változás a 20. század elején kezdődött, egy elmélet szerint Coco Chanel hozta be, amikor
megérkezett dél Franciaországból gyönyörű napbarnított bőrrel, így már nem azonosították a
paraszti életmóddal a barna bőrt, hiszen ez volt az egyik oka, amiért a fehér bőrt részesítették
előnybe akkoriban.
Viszont egy másik álláspont szerint az alkoholtilalomhoz van köze, mert a tehetősebbek távoli
szigetekre utaztak, hogy ott tudjanak alkoholt fogyasztani és onnan barnán tértek vissza.
De miért öregítő hatású a napozás?
Korábban egymástól függetlenül több orvos is tudta bizonyítani, pl. egy Németországban élő
orvos összehasonlította a dokkmunkások és nem a napon dolgozó emberek bőrét és azt
tapasztalta, hogy sokkal gyakoribbak a bőrelváltozások.
Egy másik Francia orvos szőlészetekben dolgozó emberekét hasonlította össze és ugyanez
volt a tapasztalata.
1969-ben Kligman professzor volt az első, aki elkülönítette az UV sugárzás okozta bőr
öregedés tüneteit, a természetes bőr öregedés tüneteivel és innentől vált bizonyossá.
A legismertebb példa egy kamionsofőrről készült kép, aki 28 év állandó vezetés után az arca
baloldalán sokkal öregebb és ráncosabb volt, mint a jobboldalon.
De mi magunk is tapasztalhatjuk a saját szemünkkel, ha egymás mellé teszünk két kézfejet,
egy olyat aki gyakran napozik és egy olyat aki kevésbé, akkor a gyakran napozónak sokkal
öregebb és esetleg pigmentfoltos a bőre, mint annak aki kevésbé napoztatja magát.
Fontos hogy az UVA sugarak az üvegen át is ugyanúgy káros hatással vannak a bőrünkre.
Milyen UV-sugarak érik a bőrünket?
UVA, UVB, UVC – mindegyik más más módon hat a bőrünkre.
A az UVC sugarakat csak azért éljük túl, mert az ózonréteg megszűri, így ez a sugárzás nem
éri el a földfelszínt.
Ha elérné, akkor nem élnénk már.
Nézzük az UVA és UVB sugarakat.
Ha bőr szempontjából nézzük, akkor mindegyik károsító hatással van rá.
Az UVB sugarak csak a bőr felső rétegében jutnak el, ott viszont napégést okoznak és
károsítják a bőrsejteket, illetve az őssejteket és azok DNS állományát.
Ebben a rétegben sérül a nedvességmegkötő anyag és ezért válik olyan gyorsan vízhiányossá
a napbarnított bőr.
Az UVA sugarak mélyebbre jutnak oda ahol a hialuronsav található, itt bontják a kollagént és
így a bőr elveszti rugalmasságát, feszességét.
A szolárium sugarak 95% – a UVA sugár, ezért a szoláriumozás rendkívül öregíti a bőrt.
A bőr barnaságát tulajdonképpen a védekező rendszer okozza a napsugarakkal szemben,
melyet a melanociták termelnek, ezek határozzák meg a bőrünk színét.
Ebből következik, hogy a sötétebb bőr erősebb védelemre képes.
Vajon mit jelentenek a faktorszámok?
SPF a Sun Protection Factor rövidítése.
A köztudatban az van benne, hogy egy magasabb faktorszám nagyobb védelmet nyújt.
Ez egy nagyon nagy tévedés, a faktorszám tulajdonképpen azt jelenti, hogy annyi ideig képes
a bőrt védeni a káros sugaraktól, de szorozni kell:
Ha 10 percig bírjuk a napon leégés nélkül úgy hogy nem használunk naptejet, akkor a faktorszámot 10 – el kell szorozni, vagyis 20×10 ( 200 percig ) , vagy 50×10 ( 500 ) percig vagyunk védve.
Ugyanakkor, ha nagyon fehér, vagy nagyon barna a bőrünk, akkor ez a 10 per nem szentírás, így +- pár perccel eltérhet.
Ebből az következik, hogy minél hajlamosabb a bőrünk gyorsan leégni, annál gyakrabban kell a napvédelmet használnunk.
Pár százalék amivel erősebben tudja megszűrni az UV-sugarakat egy magasabb faktorszámú
napvédő.
Az is nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű fényvédőt kenjünk magunkra, amit aztán
nem dörzsölünk le, nem mozgunk le és a pokrócon való forgolódás alatt nem töröljük le.
Arcápolási rutinba a fényvédőkrémet mindig az utolsó lépésként kenjük fel.
Különböző fényvédők faktorszámai nem adódnak össze, amennyiben több fajtát kenünk
magunkra, a faktorszám attól nem változik, hanem a legmagasabb van érvényben.
Vigyázz a bőrödre és tudatosan óvd a naptól!
(Forrás: Bőrkép másképp ” c ” könyv – Fazekas Zsuzsanna)